Kutatás1 - Munka kisgyermekkel
Mit kínál a Munka kisgyermekkel program

Kapcsolat

MUNKÁLTATÓKNAK MUNKAVÁLLALÓKNAK Hírlevelet kérek Kérdésem van Tudástár

 

 

 

 

 


 

victum.hu www.artima.hu




A projektet támogatja



A projektet támogatja


© Copyright
IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.
2014

Kutatás1

Munka kisgyermekkel program első kutatás

Családbarát munka vagy munkabarát család? Miért ne lehetne mindkettő?

A 2012. május 1-jén útjára indult kétéves Munka kisgyermekkel program (MuKi) célja ugyanis pontosan ez: egyéni megoldásokat kínálni ahhoz a lelkiismereti, gazdasági és munkajogi problémához, amelyet a kisgyermekes szülők munkaerőpiacból való kiesése okoz.

A téma sokakat érint, munkáltatókat és munkavállalókat egyaránt. A két fő kérdés: Megéri-e egy cégnek olyan munkaerőt alkalmazni, aki alkalmasint rugalmasabb munkabeosztást igényel a „családi logisztika” érdekben? Dolgozhat-e úgy egy újdonsült szülő, hogy sem a család, sem a munkahely felé nem kell lelkiismeret-furdalást éreznie, és mégis mindkét területen teljesíteni tud? Magyarországon számos kezdeményezés indult az elmúlt években, amely a kisgyermekes szülők munkaerőpiacra való visszatérését támogatja; érdekképviseleti szervezetek, közösségi portálok, illetve a szakpolitika is foglalkozik ennek a mára már égetővé vált társadalmi-gazdasági problémának a megoldásával – ehhez a körhöz csatlakozott az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. (volt Közalapítvány) és konzorciumi partnerei, a Victum Képzési Központ és az Artima Kft. közös kezdeményezése az Új Széchenyi Terv támogatásával (TÁMOP- 1.4.3-10/1-2F-2011-0010).

A program szakmai alapját az a Közép-Magyarország területén lefolytatott kutatás képezi, amely a kisgyermekes szülőket, illetve az őket foglalkoztató, vagy éppen nem foglalkoztató munkáltatókat – eddig egyedülálló módon – párhuzamosan kérdezte meg a munkába való visszatérés akadályairól, ösztönzőiről. A reprezentatív felmérésben ötszáz közép-magyarországi régióban élő szülő, illetve száz vállalat vett részt; a kutatást a konzorcium szakmai vezetésével az Iparfejlesztési Közalapítvány megbízásából a Monitor Közvéleménykutató Kft. végezte 2012. nyarán-őszén. A szülők és cégek ennek a kutatásnak az eredménye alapján részesülnek a program során azokban az ingyenes érzékenyítő tréningekben és képzésekben, amelyek a két oldal problémáinak kölcsönös megértését segítik elő.

A kisgyermekes szülők foglalkoztatása Magyarországon nehézkesnek mondható – ennek a társadalmi csoportnak az inaktivitása tekintetében az Európai Unióban Málta után az utolsóak vagyunk: hazánkban a kisgyermekes nők általában hosszabb időre és nagyobb százalékban esnek ki a foglalkoztatottságból, mint a többi tagállamban. Ennek egyik oka, hogy a magyar intézményi és családtámogatási rendszer nem támogatja a szülőket a család melletti munkavégzésben, és nem teszi ezt a hagyományos családmodell sem, amely szerint a nőnek a szülés után minél hosszabb ideig otthon kell maradnia. A probléma gyökere mégis leginkább abban a – hazánkban is uralkodó – szemléletben keresendő, amely a munkavállalóba vetett bizalom teljes hiányát tételezi fel: „Ellátja-e megfelelően a munkáját az alkalmazottam, ha nincs bent a hivatalos munkaidő végéig az irodában?” – kérdezi a munkáltató; a munkavállaló pedig teljes joggal veti fel: „Miért fizikai jelenlét, és nem a teljesítményem számít?”

Ezt tetézi a munka tárgyilagos megítélését segítő teljesítményértékelési kultúra hiányossága is. A Munka kisgyermekkel program felmérése során számos olyan sztereotípia került azonosításra, amely a szülői oldalon a hagyományos családi szerepekre, illetve a gyermek melletti munkavállalás lehetőségére vonatkozott, munkáltatói oldalon pedig a kisgyermekes szülőkkel összekapcsolható tévhitekre terjedt ki. A vizsgálat tükörmódszertan segítségével mérte fel a keresleti és a kínálati oldalt; ugyanazokat a kérdésköröket válaszolták meg tehát a munkavállalók és a munkáltatók. „A kutatás során a munkába való visszatérés jellemzőit, a foglalkoztatás akadályait, a jó gyakorlatokat, az atipikus foglalkoztatási formák ismeretét és alkalmazását, a kisgyermek mellett végzett munka problémáit, lehetőségeit, végül a félelmeket és az ösztönzőket tekintettük át” – mondta el Dr. Bárdos Krisztina, az Iparfejlesztési Közalapítvány ügyvezető igazgatója. „Azt tapasztaltuk, hogy ugyanazt a kérdéskört a két oldal másként ítéli meg; a munkáltatók kicsit pozitívabban, a munkavállalók kicsit negatívabban értékelik ugyanazt a kérdéskört – például a munkahely családbarát mivoltát illetően.” A kutatás eredménye „dióhéjban”

Nézzünk néhányat a megállapítások közül, amelyek tehát a jó gyakorlatokat, a gyermekfelügyelet kérdéskörét, a munkába való visszatérés akadályait, illetve az ösztönzőket vették górcső alá. A jó gyakorlatok és a foglalkoztatás területén legfontosabbnak a szülők a rugalmasságot tartották, mert így tudják/ tudnák összeegyeztetni a szülői és a munkahelyi teendők elvégzését. Három munkaforma került elő számottevő gyakorisággal a kutatás során: a szülők több mint egyharmada igényelné a rugalmas kezdési-befejezési időpontokat, a részmunkaidőt vagy a rugalmas foglalkoztatást. Nagyságrendileg kevesebben említették, mégis jelentősnek mondható a szülés utáni szabadság kivételének, illetve a képzési lehetőségek támogatása. A megkérdezett kismamák az utolsó munkahelyükön a már alkalmazott jó gyakorlatok közül a folyamatos kapcsolattartást emelték ki, illetve mintegy egy ötödük tartotta fontosnak a távollét alatt kapott kedvezményeket és juttatásokat, illetve a cég által szervezett eseményeken való részvételi lehetőséget. Azok a cégek, akik atipikus megoldásokat alkalmaznak, általában rész-, illetve rugalmas munkaidőt biztosítanak a beosztottaknak; nem kedvelik ugyanakkor a munkakör megosztását, illetve a több műszakos munkát.

A gyermekfelügyelet az egyik legnagyobb megoldatlan probléma, amely a kisgyermekes szülők foglalkoztatása kapcsán felmerül, hiszen a gyermek elhelyezése teszi, vagy nem teszi lehetővé a munkába való visszatérést. A szülők tapasztalata szerint az intézményesített gyermekfelügyelet rendkívül nehezen oldható meg a bölcsődei és az óvodai férőhelyek hiánya miatt; a megkérdezettek mindössze 7 százalékának van lehetősége bölcsődei, 9,6 százalékának pedig óvodai férőhelyet igénybe venni. A szülők legnagyobb arányban ezért az - előre kevésbé tervezhető - családon, illetve a baráti körön belül megoldott gyermekgondozás lehetőségével élnek. Habár a céges gyermekfelügyelet jelentősen megkönnyítené a szülők visszatérését, a lekérdezéskor vállalati oldalról senki nem jelezte, hogy céges gyermekfelügyelet bevezetésén gondolkodna. A családbarát munkakörnyezet kialakításának akadályairól és ösztönzőiről megkérdezett vállalatok a rugalmas foglalkoztatás, illetve a kisgyermekes szülők alkalmazásának legfőbb gátló tényezőjeként az állami ösztönzők hiányát említették; ezt az adózási szabályok, a belső források, illetve a közvetlen üzleti érdek hiánya követte. A kutatás nyitott kérdések segítségével megkérdezte a cégeket arról is, hogy egy anyabarát cég mit tesz női alkalmazottaival a gyermekvállalás egyes időszakaiban. A válaszadók szerint a vállalat feladata a visszatérés lehetőségének biztosítása, illetve a kölcsönös bizalmi légkör megteremtése. A várandósság időszakában a megkérdezett képviselők szerint a cégnek nincs teendője; ez az időszak lenne a kismamák szerint ellenben legalkalmasabb arra, hogy a jövőbeni együttműködést és a közös munka feltételeit megtervezzék (pl. visszatérés időpontja, vállalandó munka, jövőbeni elvárások). A szülés utáni időszakra vonatkozólag mind a szülők, mind a cégek fontosnak tartották a folyamatos kapcsolattartást, illetve az otthon maradó munkatárs vállalati képzésekről szóló tájékoztatását. A kisgyermekes szülőket érintő sztereotípiák tekintetében céges részről legjellemzőbb az volt, hogy a kismama vagy kispapa (bár ez utóbbi hazánkban nem jellemző) sokáig marad otthon, kiesik a munkagyakorlatból, majd visszatértekor családi kötelezettségei miatt nem elsősorban a munkájára fog koncentrálni. A megkérdezett szülők leginkább a leépítéstől, az elbocsátástól, illetve a hátrányos megkülönböztetéstől, és az alacsonyabb beosztásban való foglalkoztatástól félnek. Mindkét fél fontosnak tartaná ugyanakkor a témával kapcsolatos jó gyakorlatok megismerését: mind a szülők, mind a megkérdezett cégek szívesen szólalnának fel fórumokon, illetve vennének részt szemléletformáló, együttműködést fejlesztő képzéseken és tréningeken. l

Dr. Bárdos Krisztina, a Munka kisgyermekkel program konzorciumának vezetője a kutatással kapcsolatosan hangsúlyozta: „A szülők közel harmada szeretné csökkenteni a gyermekneveléssel otthon töltött időt, és visszamenni dolgozni, amennyiben a cég ezt megfelelő munkakörülmények biztosításával támogatná; ilyen például a rugalmas munkaidő biztosítása, illetve a gyermekelhelyezésben való segítség. A cégek így minimális befektetéssel saját, képzett munkaerejük megtartásához járulnának hozzá.” A szülők és munkáltatók körében végzett felmérés az igazgató elmondása szerint alapot ad a projekt későbbi, módszertani-beavatkozási fázisához is: A kutatással, valamint a szülőknek, illetve a cégeknek nyújtott képzési és munkaerő-közvetítési szolgáltatásokkal terveink szerint megalapozhatunk egy rugalmas, országosan is alkalmazható modellt a kisgyermekes szülők, és a számukra megfelelő munkalehetőségek támogatásához, összehangolásához.”

Kapcsolat:
 
Kálmán Edina
program-
menedzser
 
kalman@ifka.hu
+3620 581 2822

 

Hírek

2015.03.23.
Szülőnek lenni
2015.03.16.
Returning to work

 

bezár
vissza előre